A megjelent kiírásokból és NGM-es nyilatkozatokból egyértelműen látszik, hogy a Széchenyi2020 kiírásoknál valódi működő cégeket, életképes, önállóan is helytálló projekteket kívánnak támogatni.

Ennek egyik eleme a pályázni kívánó cég működésének/eredményének tükrében történő támogatás mértékének meghatározása.

AZ előző pályázati időszakhoz képest az egyik jelentős változás, hogy a pályázónak  legalább 3 lezárt üzleti évvel rendelkeznie kell. Csak teljes éveket, azaz 365 napot lezáró üzleti évet fogadnak el, melyet alá kell támasztani beszámolókkal, bevallásokkal (Az előző ciklusban 2 lezárt év kellett, tehát szigorodtak az elvárások.).

Egyben a pályáztató megnyitotta a lehetőséget arra, hogy projektcégként is lehessen pályázni (azaz akár frissen alapított céggel is). Feltétel, hogy a projektcég egy olyan anyavállalat 100%-os tulajdonában legyen, amely megfelel a 3 éves lezárt üzleti évet előíró kritériumnak.

Az elnyerhető támogatás összegnél lényeges lesz az utolsó évi nettó árbevétel, illetve korlátozásként mérlegfőösszeg is szerepet játszik. (A teljes elszámolható összköltség nem haladhatja meg az elmúlt lezárt üzleti év nettó árbevételét, illetve a lezárt évre vonatkozó mérlegfőösszegét)

• Amennyiben új céggel szeretne pályázni, célszerű magas törzstőkével megalapítani, olyan cég leányaként, amely legalább 3 lezárt üzleti évvel rendelkezik.
   
• Amennyiben az anyacégnek az árbevétele magas, de a költségei miatt a mérlegfőösszege jelentősen lecsökken, célszerű azt törzstőke emeléssel
  kompenzálni. (Ebben az esetben az elnyerhető támogatás összege magasabb lehet.)
   
• Alvó cégekkel jelen környezetben nem érdemes próbálkozni. 

Gönczi Zsolt

pályázati szakérő

+36 20 377 9200

gonczi.zsolt@fnti.hu

A Kormány 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról az alábbiakat mondja ki.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdasági infrastruktúra fejlesztés,

2) foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban kis- és középvállalkozásoknál,

3) a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlkedésfejlesztés,

4) a foglakoztatás és életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével,

5) gazdaságélénkítő és népességfenntartó településfejlesztés,

6) vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése,

7) fenntartható települési közlekedésfejlesztés,

8) a települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia felhasználásának támogatása,

9) a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása,

10) leromlott városi területek rehabilitációja,

11) erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével,

12) a helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási megállapodások, valamint azok munkaerő-piaci, képzési és fejlesztési programjai támogatásával,

13) a térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek,

14) a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,

15) a helyi identitás és kohézió erősítése.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) a versenyképes vállalkozói tudás elterjesztése,

2) kis- és középvállalkozások növekedési és foglalkoztatás-bővítési lehetőségeinek megteremtése,

3) vállalkozások együttműködésének és piacra jutásának elősegítése,

4) a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások megerősítésével növekvő Horizont2020 részvétel,

5) a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében,

6) a stratégiai kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok számának növelése a nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek között,

7) az újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása,

8)  az információs és kommunikációs technológia szektor nemzetközi versenyképességének növelése,

9) a vállalkozások informatizáltságának növelése,

10) a digitális felzárkózás felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése,

11) a közvetlen energiaköltségek összesített csökkentése az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által,

12) az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja,

13) a társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának erősítése,

14) a munkanélküliek és inaktívak széles körű hozzáférése a nem állami szervezetek által szervezett munkaerő-piaci programokhoz,

15) jobb hozzáférés a gyakornoki helyekhez és növekvő vállalkozói aktivitási kedv a fiatalok körében,

16) a munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növelése,

17) a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez,

18) a gazdasági igényekhez igazodó, minőségi képzési intézményrendszer kialakítása,

19) a turisztikai költség növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken,

20) kis- és középvállalkozások külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése érdekében,

21) az épületek energetikai korszerűsítése, valamint távhőrendszerek energia hatékony fejlesztése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése,

22) a foglalkozást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, köztük a társadalmi célú vállalkozások külső finanszírozásához való hozzáférésének javítása,

23) az oktatási és képzési rendszere minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának fokozása,

24) a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok ifjúsági garanciához való hozzáférésének biztosítása.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) a vállalkozások növekedési és foglalkoztatás-bővítési lehetőségeinek javítása Pest megyében,

2) a vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése,

3) a vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás és innovációs együttműködések erősödése,

4) megerősített tudásbázisok,

5) a vállalkozások külső finanszírozásához való hozzáférésének javítása,

6) a vállalkozások külső finanszírozásához való hozzáférésének javítása a kutatás-fejlesztés erősítése érdekében,

7) az energiahatékonyság növelése közszolgáltatásnak helyet adó önkormányzati ingatlanokban és önkormányzati tulajdonú lakóépületekben,

8) a szén-dioxid kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és a fenntartható utazási láncok fejlesztése által,

9) a kisgyermeket nevelő szülők munkavállalásának támogatása,

10) a társadalmilag és fizikailag leromlott vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása,

11) erősebb összetartozás megteremtése a városi közösségekben a kulturális kínálatbővítés és közösségfejlesztés segítségével,

12) a társadalmi együttműködés erősítése,

13) magasabb színvonalú humán közszolgáltatások nyújtása,

14) az oktatási és képzési rendszerek minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának fokozása,

15) az álláskeresők - különösen az alacsony iskolai végzettségűek - növekvő körének munkaerő-piaci integrációja,

16) a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok ifjúsági garanciához való hozzáférésének biztosítása,

17) jobb hozzáférés a gyakornoki helyekhez és növekvő vállalkozói aktivitási kedv a fiatalok körében,

18) a munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növekedése,

19) a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez,

20) a gazdaság igényeihez igazodó minőségi képzési intézményrendszer kialakítása.

Az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piaci megjelenésének elősegítése,

2) a csalás társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása,

3) aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése,

4) a társadalmi együttélés erősítése,

5) a területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai,

6) a mélyszegénységben élők, romák felzárkóztatásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése,

7) az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése,

8) népegészségügyi mozgósítás, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése,

9) a minőségi feladatellást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése,

10) az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás,

11) hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdasági eszközeivel,

12) a társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése,

13) a területi hátrányok felszámolása komplex programokkal,

14) a mélyszegénységben élők, román felzárkóztatását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások,

15) a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése,

16) a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül,

17) az intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban,

18) az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel,

19) a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések,

20) felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések,

21) visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű személyek és vállalkozások számára,

22) társadalmi innováció és transznacionális együttműködések.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) az eljutási idő javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton,

2) a hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése,

3) a dunai hajózás biztonságának javítása,

4) az elővárosi vasúton utazók számának megőrzése,

5) a városi közösségi közlekedésnek utazási idő csökkentése,

6) az intermodális személyszállítási kapcsolatok javítása,

7) a közlekedési rendszer olajfüggőségének csökkentése,

8) a torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton.

A Környezet és Energetikai Operatív Program (KEHOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával,

2) szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések,

3) a szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel,

4) az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése,

5) az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában,

6) Országos Környezeti Kármentesítési Program,

7) hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés,

8) épületek energiahatékonysági korszerűsítése, épülethez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztések,

9) távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése,

10) intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságának biztosítása.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1) szervezet- és folyamatfejlesztés,

2) elektronikus ügyintézés kibővítése,

3) központi közigazgatási kompetenciaközpont fejlesztése,

4) közigazgatási dolgozók kompetenciafejlesztése,

5) korszerű közigazgatási ügyintézés,

6) egységes elégedettségmérési program,

7) integrált közszolgáltatási információs rendszer bevezetése,

8) a közszolgáltatások rendszerszintű megújítását megalapozó kutatások,

9) közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése,

10) innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek.

 Forrás: Magyar Közlöny

Gönczi Zsolt, pályázatiszakértő

+36203779200

gonczi.zsolt@fnti.hu

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014. szeptember 29-én, az Otthon Melege Program keretében hirdette meg a Homlokzati Nyílászárócsere Alprogramot. A pályázat 1,1 milliárd forintos keretösszeggel kívánja támogatni a lakások szén-dioxid-kibocsátás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását. 

 A pályázatokat benyújtani – elektronikus úton – 2014. október 29-én, 0:00 órától lehet.

A pályázat iránti nagy érdeklődésre való tekintettel, valamint a pályázatok zavartalan, problémamentes benyújtása érdekében, a tárca régiónként eltérő beadási határidőket jelölt meg.

Ennek megfelelően a pályázatok benyújtására szakaszosan, az egyes régiók számára egyedileg meghatározott időpontban, 2014. október 29-e és 2014. november 27-e között vagy a forrás kimerüléséig lesz lehetőség.

A pontos határidőket és az egyes régiók számára arányosan rendelkezésre álló forrást a módosított Pályázati Útmutató részletesen tartalmazza.

A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, a Zöld Beruházási Rendszer (www.zbr.gov.hu) és a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. (www.emi.hu) honlapjain érhető el.

Forrás: ÉMI Nonprofit Kft.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

gonczi.zsolt@fnti.hu

+36 20 377 9200

2014. október 16-ától újra igényelhető támogatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a 83/2011. (VIII. 31.) VM rendelet alapján olyan új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét. 

A támogatási kérelmek 2014. december 31-ig történő benyújtására a 2014. augusztus 1-jén lezárt - az MVH honlapján is megtalálható - hatályos borászati gépkatalógusban szereplő gépekre vonatkozóan van lehetőség, feltéve, hogy a kérelmező a berendezést 2014. március 1-jét követően vásárolta meg, és a vételárat a támogatási kérelem benyújtásáig teljes egészében megfizette.

Fontos, hogy a támogatás odaítélése a kérelmek benyújtási sorrendjének megfelelően történik, azok a kérelmek azonban, amelyek esetében hiánypótlás válik szükségessé, csak a hiánypótlás teljesítésével, azaz a szükséges kiegészítések, javítások beküldése időpontjával kerülnek be a bírálati sorrendbe.

Lényeges változás a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy a kérelmező a támogatott gép vásárlásával összefüggő gazdasági eseményekről elkülönített nyilvántartást, könyvvezetési kötelezettség esetén elkülönített analitikus nyilvántartást köteles vezetni.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

gonczi.zsolt@fnti.hu

+36 20 377 9200

Örömmel értesítem Önt, hogy megjelentek a Széchenyi 2020 program pályázatai. Ahogy azt korábban is ígértem, Ön most első kézből kapja meg az információkat, hogy ne maradjon le semmiről.

 Remélem, most is örömmel olvassa és talál olyan pályázatot, melyet együtt elkészíthetünk Önnek!

 Úgy tűnik, hogy igazi pályázati dömpingre számíthatunk mostantól. A vállalkozásoknak szóló eszközbeszerzésen és külpiacra jutáson kívül támogatják a fiatalok vállalkozóvá válását is. Görgessen lejjebb és olvassa el a részleteket!Örömmel értesítem Önt, hogy megjelentek a Széchenyi 2020 program pályázatai. Ahogy azt korábban is ígértem, Ön most első kézből kapja meg az információkat, hogy ne maradjon le semmiről. Remélem, most is örömmel olvassa és talál olyan pályázatot, melyet együtt elkészíthetünk Önnek! Úgy tűnik, hogy igazi pályázati dömpingre számíthatunk mostantól. A vállalkozásoknak szóló eszközbeszerzésen és külpiacra jutáson kívül támogatják a fiatalok vállalkozóvá válását is. Görgessen lejjebb és olvassa el a részleteket!

Támogatás célja:

A pályázat keretében mikro-, kis- és középvállalkozások vállalati beruházásai lesznek támogathatóak. A pályázat fókusza az elmúlt egy év kedvező feldolgozóipari trendjéhez igazodik, cél az ipari termelés felfutásának erősítése.

 Pályázók köre:

Mikro-, kis- és középvállalkozások

• melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt,
• magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai (pl. a szolgáltató szektor, az építőipar és a bányászat kivételével), amelyek hozzáadott érték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük az „Ágazati fókusz” című mellékletben foglalt tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódik, és a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.
• A vállalkozás, vagy 100%-os tulajdonrésszel rendelkező anyavállalata rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtárasságként való működés időszaka ebbe nem számít bele;
• A vállalkozásnak a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) meghaladja a projekt elszámolható összköltségét;
• A támogatási kérelemben igényelt támogatás nem haladja meg a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti lezárt üzleti év mérlegfőösszegét;

A támogatás feltételei:

A pályázatok elsősorban a termelés növelését, a termelő eszközök beszerzését támogatják, és ehhez kapcsolódóan lesznek csak támogathatóak a termelés bővítéséhez közvetlenül kapcsolódó, azt kiegészítő tevékenységek. A kiegészítő tevékenységek alatt, a termelés bővítéséhez kapcsolódó ingatlan és infrastrukturális beruházásokat, anyagmozgató eszközöket, infokommunikációs eszközöket értjük.

Támogatható tevékenységek:

 A felhívás támogatja a vállalakozások termelési kapacitásainak fejlesztését. A felhívás keretében az

alábbi tevékenységek támogathatóak:

• Gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése (regionális beruházási támogatásként)
• Az új gyártási folyamat során az anyagmozgatáshoz és csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése (regionális beruházási támogatásként) - önállóan nem támogatható
• Infrastrukturális és ingatlan beruházás (regionális beruházási támogatásként) – önállóan nem
• támogatható
• Információs technológia-fejlesztés, kizárólag a gyártó berendezéshez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek (regionális beruházási támogatásként) – önállóan nem támogatható
• A termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések (regionális beruházási támogatásként) – önállóan nem támogatható

 Kötelező vállalás:

 A vállalkozás az alábbi vállalások mindegyikének teljesítését kell vállalja:

• Létszámtartás: A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá (a negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5). Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző év éves átlagos statisztikai állományi létszáma.
• Nettó árbevétel növelése: A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) százalékos növekménye átlagosan legalább 5% lesz.

 Támogatás mértéke:

50%

Támogatás összege:

10 – 100 millió forint.

 Támogatható projektek száma:

150-200 db

Benyújtási határidő:

2014. december 31-ig.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

+36 20 377 9200

gonczi.zsolt@fnti.hu

Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be egy ma reggeli sajtótájékoztatón Szabó Zsolt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.

 Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz.

A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki.

Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

gonczi.zsolt@fnti.hu

+36 20 377 9200

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 58 milliárd forint értékben ír ki öt pályázatot abból a kilencből, amellyel a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus első 120 milliárd forintos kerete megindul – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Jövő héten 9 pályázat fog megjelenni a 2013-2020-as ciklusból annak ellenére, hogy a Brüsszel még nem hagyta jóvá ezeket a pályázatokat, közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter . Ez azt jelenti, hogy ezen pályázatok finanszírozása a magyar költségvetés terhére fog megvalósulni, de Varga szerint szinte 99 százalékban biztosra vehető majd a brüsszeli jóváhagyás.

A pályázatokról:

• 2 pályázati kiírás a kis- és középvállalkozások technológiafejlesztését és piacra jutását, míg

Az első kettőre a feldolgozóiparban régebb óta működő, legalább 10 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások vehetnek részt és gyártóeszközöket, vagyis új gépeket és berendezéseket vásárolhatnak belőle, illetve ha szükséges kapcsolódó infrastruktúra és IT-fejlesztésekre is lehetőség van.

Ennek a pályázatnak a kerete 8,5 milliárd forint, és 10 és 100 millió közötti összeget lehet elnyerni 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Az NGM várakozása szerint 200 nyertes pályázó lehet.

Szintén a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások számára lesz elérhető egy 1,5 milliárd forintos keret, ahol pályázatonként 3-7,5 millió forint közötti támogatást igényelhetnek a külföldi piacokon történő megjelenésre. Azok a cégek akik itt sikerrel akarnak pályázni, végfogyasztói termékeket kell előállítaniuk, és 50, de akár 70 százalékos támogatási intenzitással számolhatnak.

• 3 pályázati kiírás munkahelyteremtést fog elősegíteni.

A 3 pályázat a munkahelyteremtést, azon belül is elsősorban a fiatalok (18-24 éve közöttiek) foglalkoztatottságának növelését segíti elő. 4 milliárd forint jut a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő programra, melyből a most megjelenő kiírás azon intézmények számára lesz elérhető, akik ilyen jellegű képzéseket folytatnak.

Szintén 4 milliárd forint a kerete a munka és magánélet összeegyeztetését segítő pályázati kiírásnak, amely a kisgyermekeket nevelő szülők rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatottságát célozza és akár 100 százalékos támogatási intenzitást is tud nyújtani.

A harmadik munkahelyteremtésre kiírt pályázat (az ifjúsági garancia program) keretében a 15 és 24 év közötti nem tanuló fiatalok a foglalkoztatottsági szolgálaton keresztül kaphatnak speciális lehetőségeket. Így a program a kedvezményezettjei 40 milliárd forint értékben a munkaügyi szervezetek lesznek. A most kiírásra kerülő első szakaszban 40 ezer, a program végéig pedig 180 ezer fiatalnak kell részesülni ezekből a lehetőségekből.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

+36 20 377 9200

gonczi.zsolt@fnti.hu

Amint azt mai nyilatkozatában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is jelezte, 2014.10.06.-a után a sokakat érdeklő GINOP-os pályázatok is megjelennek, de ahhoz, hogy ezeken gördülékenyen, nagy eséllyel indulni is tudjon a vállalkozása, érdemes felkészülni és néhány technikai akadályozó tényezőt átgondolni. Az egyik legfontosabb ezek közül az önerő és ezáltal a likviditás kérdése, amelynek biztosítása nélkül kevés az esély, az utófinanszírozásból adódó nehézségekre pedig mindenképpen gondolni kell.

A statisztika szerint 30% induláskor elbukott

Szakértői vélemények szerint az elmúlt időszak legnépszerűbb gazdaságfejlesztési pályázatai esetén a tartalmi vagy formai okokból elutasított pályázatok aránya elérte a 30 százalékot. Ahhoz, hogy egy vállalkozás az európai uniós pályázatokon elinduljon, számos előfeltételnek kell megfelelnie. Például az adminisztratív jellegű előírásokon túl fontos elvárás, hogy az adott vállalkozásnak ne legyen meg nem fizetett köztartozása, vagy például ne álljon felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

Az önerő előteremtésének nehézségei

A fejlesztésekre készülő vállalkozásoknál ennél fajsúlyosabb problémát jelent, hogy kellő mértékű önerőt legyenek képesek biztosítani a tervezett fejlesztések megvalósításához, mivel a várható pályázati kiírások többségénél a vállalkozásoknak a projektérték 50-70 százalékát kell önerő formájában biztosítani.

Voltak azonban olyan rendkívül népszerű konstrukciók is, amelyekben mindössze 10 százalék volt a szükséges önerő mértéke (a mikrovállalkozások fejlesztését célzó GOP 2.1.1/M pályázat) és mellette 45-45 százalékot tett ki a hitel és a vissza nem térítendő támogatás. Ilyen kombinált forrásszerzési konstrukciók az előttünk álló időszakban is lesznek.

Elő- és utófinanszírozási kérdések

Gyakori, hogy a vállalkozásoknak az elnyert európai uniós források megelőlegezésére van szüksége, hiszen a kifizetések rendszerint utófinanszírozás formájában történnek. Ezekben az esetekben nyújthat segítséget a vállalkozásoknak a bankszektor ahol például a saját konstrukcióktól a különböző kedvezményes hitelekig több lehetőség is van az önerő kiegészítésére, a támogatás hitelből történő megelőlegezésére vagy faktorálasára.

A kedvezményes források közül a legnépszerűbb az MNB Növekedési Hitelprogramja, amely december végéig még igénybe vehető. Ha a támogatás megelőlegezésére vonatkozó szerződés december végéig megkötésre kerül, az MNB legújabb döntése alapján a lehívásra 2015. június 30-ig lesz lehetőség.

Az uniós támogatások lehívását ugyancsak segíti a Széchenyi Önerő kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel, amely konstrukciókat a hozzájuk kapcsolódó kamattámogatás teszi vonzóvá. Érdemes időben elindítani a vállalkozásoknak a hitelkérelmüket, hogy a pályázat elnyerése esetén a fejlesztések minél előbb megkezdődhessenek.

Átfogó segítséget adnak a profik

A finanszírozási segítség mellett a pályázati koordinációval kapcsolatos segítség is lényeges, hiszen jelentősen növeli a pályázat sikerének esélyét, ha az uniós forrásokra jelentkező cég professzionális szakemberekre bízza a pályázati dokumentumok összeállítását, vagy a már kész anyagok teljes körű átnézésével és ellenőrzésével bíz meg szakértőt mivel a vállalkozásoknak összetett pályázati dokumentáció keretében kell képet adniuk a tervezett beruházásáról, cégük működéséről és a teljesítendő indikátorokról.

A beruházás lebonyolítása során az elnyert támogatások lehívása érdekében a pályázónak különböző monitoring feladatokat is el kell látnia és előrehaladási jelentéseket kell készítenie annak érdekében, hogy biztosítsa a projekt sikerességét. Ezen adminisztratív feladatok ellátásában segíti a vállalkozásokat, ha projektmenedzsment szolgáltatást vesznek igénybe egy erre szakosodott tanácsadó cégtől.

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

+36 20 377.9200

gonczi.zsolt@fnti.hu

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összességében 1,1 milliárd forinttal támogatja a homlokzati nyílászárók cseréjét az úgynevezett Otthon Melege Program keretében. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatást a kvótabevételek terhére biztosítja a szaktárca. Érdemes sietni, a pénzt általában pillanatok alatt elkapkodják.

A pályázattal elnyerhető támogatás intenzitása legfeljebb az elfogadott elszámolható költség 40 % lehet, azzal a kitétellel, hogy a pályázatonként (lakásonként) adható támogatás nyílászárócsere esetén bruttó 450 ezer forint, míg a lakások nyári hővédelmének javítását célzó, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével kombinált nyílászárók cseréje esetében legfeljebb bruttó 520 ezer forint lehet.

A pályázaton azon magánszemélyek vehetnek részt, akik a pályázattal érintett lakóépület tulajdonosai és azt életvitelszerűen lakják. Fontos tudnivaló az is, hogy pályázatot benyújtani legfeljebb 4 lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépület részét képező lakás korszerűsítésére lehet. Az egyes lakások tulajdonosai önállóan nyújthatnak be pályázatot.

A támogatható tevékenységek köre

• a.) Lakások külső nyílászáróinak szükségszerű (pályázói igény szerinti) cseréje abban az esetben támogatható, ha a fejlesztés során beépített nyílászárók megfelelnek a TNM rendelet szerinti költségoptimalizált követelmény szint előírásoknak. A lakások külső nyílászáróinak cseréje esetében a megfelelő légcsere biztosítására a nyílászárókba épített önszabályozó szellőző elemek beépítése kötelező, támogatott költség. Csak fűtött terek (lakóhelységek) nyílászáró cseréjére adható állami támogatás. Támogatást a pályázat benyújtását megelőzően megkezdett projektre nem lehet igényelni. A pályázat beadását megelőzően kicserélt vagy felújított nyílászárók esetében állami támogatás nem igényelhető.
• b.) A támogatható épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével, melyet az adott homlokzati oldalon, egységes módon fel kell szerelni. Támogatható minden olyan beavatkozás, mely az épület nyári szoláris terhelését megfelelő mértékben csökkenti anélkül, hogy a téli sugárzási nyereség csökkenne (gépi hűtés, légkondicionáló berendezés beüzemelése nem támogatható).
  Figyelem: Csak az a) ponttal együttesen végezhető ez a beruházási elem, de nem kötelező jelleggel.

A kiírás szerint csak azon lakóépületek energetikai korszerűsítésére lehet pályázatot benyújtani, melyek 2006. december 31-én jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkeztek. Ugyanakkor jó hír, hogy a pályázóknak nem kell pályázati díjat fizetniük.

Így lehet pályázni

 A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthatja be az a természetes személy, aki a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan - tulajdoni lapon szereplő - tulajdonosa és ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon.

A portálon regisztrálni a pályázati kiírás meghirdetésétől számított 30 napon át lehetséges. A pályázatokat benyújtani pedig a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően, a pályázat lezárásáig vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet.

A részletes pályázati dokumentáció az egyes pályázatok meghirdetését követően az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezelő szerv honlapján (www.emi.hu) érhető el.

 Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

+36 20 377.9200

gonczi.zsolt@fnti.hu

Október elején 9 pályázat jelenik meg 120 milliárd forint keretre a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési forrásokból - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón.

Az október elején induló pályázatok!

• Fiatalok vállalkozóvá válása - 4 milliárd forint
• A munka és magánélet összeegyeztetés - 4 milliárd forint
• A kisgyerekkori nevelés támogatása - 1,5 milliárd
• 1000 új szakápoló, csecsemő- és gyermekápoló képzése - 1 milliárd
• A kkv-k eszközbeszerzése, kapacitásbővítése - 5 milliárd
• Kkv-k külpiacra lépésének támogatása - 5 milliárd
• 25 évnél fiatalabb, szakképesítéssel, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, regisztrált munkanélküliek elhelyezkedésére - 36 milliárd
• Az egészséges ivóvíz biztosítása - 8,7 milliárd
• Szennyvíz kezelése - 50 milliárd

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 4 milliárd forint kerettel a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatot írnak ki elsősorban mikro-, kisvállalkozásokat indítását tervezők számára. A pályázat keretében először vállalkozói ismereteket nyújtó alapozó képzésen vehetnek részt a nyertesek, majd az elfogadott üzleti tervükhöz kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.

A munka és magánélet összeegyeztetésére ugyancsak 4 milliárd forint keret áll majd rendelkezésre olyan munkahelyi viszonyok teremtésére, amelyek lehetővé teszik a részbeni, az otthoni, illetve az atipikus foglalkoztatást.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban a kisgyerekkori nevelés támogatásként oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék mintegy 1,5 milliárd forintos keretre pályázhatnak különböző köznevelési programok indításával. Ugyancsak az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban 1 milliárd forintos keretet hirdetnek majd meg az egészségügyi ellátásban ezer új szakápoló, csecsemő- és gyermekápoló képzésére.

A kis- és középvállalkozások eszközbeszerzését és kapacitásbővítésére 5 milliárd forint keret áll majd rendelkezésre, és további 5 milliárd forintot szánnak a kkv-k külpiacra lépésének támogatására.

A derogációs kötelezettséghez kötődően 8,7 milliárd forint keretet az egészséges ivóvíz biztosítására, 50 milliárd forintot pedig szennyvízkezelésre különít el a kormány azoknak a 2 ezer lélekszámnál nagyobb településeknek

Gönczi Zsolt

pályázati szakértő

+36 20 377.9200

gonczi.zsolt@fnti.hu